A három dologból, amire vártam, másfél teljesült, a nyelvvizsga volt az egyik, és talán a legfontosabb, ami sikerült, és az jó. Némi optimizmussal azt mondhatnám, hogy soha többé németezés, de senki nem tudhatja, mit hoz a jövő, még én se, pedig nagyon igyekszem tudni.
A fél dolog meg, hogy jelentkezett az illető akinek magánkutatást csináltam, de még mindig nem zártuk le a dolgot (kb. eredménytelen volt a dolog, de nem rajtam múlt).
Hétvégén TK, ami jó, bár még be kell fejeznem a kalandot mielőbb. (a lényeg már megvan, sőt, mellékesen egy másik kalandot is kitaláltam, de azt télen kell lemesélni)
Tegnap meg volt edzés, és újfent kiderült, hogy nem védem a fejem eléggé, asszem némi enyhe agyrázkódást is összeszedtem. Most azon gondolkodom, hogy tudnék egyedül küzdelemre gyakorolni. Mert a formákat tudom gyakorolni, súlyzózni/fekvőtámaszozni/stb is tudok, de a küzdelemhez két ember kell, és ennek hiánya meg is látszik a teljesítményemen. (közepesen gáz és teljesen gáz között. Csak nálam jóval gyengébb ellenfél ellen tudom alkalmazni a technikákat, afölött egyszerűen leblokkol az agyam és nem jönnek elő, meg amúgyis összevissza bénázok)
És a hétvégén újfent megfogalmazódott bennem, hogy a macska cuki, meg puha meg minden, de kipusztít mindent a kertben, ami macskánál kisebb. És ez annyira nem menő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése