Gravitáció

"Szeretem a fantasztikus könyveket, de csak a rosszakat - mondta Pirx - Mert a jókból, legyenek akármennyire hihetetlenek, az derül ki, hogy az ember sohasem lesz otthon odafent."
(Az idézet nem pontos, de nem találom most a könyvet. Amúgy a Pirx pilóta kalandjai Stanislaw Lemtől erősen ajánlott olvasmány bárkinek, aki szeretne jó scifit olvasni)

A fenti mondat egészen jól kifejezi, miről is szól a Gravitáció egy részről - más részről arról, hogy mindig van tovább, és sose add fel, mert sosem tudhatod mikor ment meg George Clooney mindig van kiút.

Visszatérő rémálmokat idéz fel a film, örökké való megállíthatatlan zuhanást, repülést ahol nem tudsz leszállni és menekülést olyan elől ami elől nem tudsz elég fedezéket találni. Átélheted az űr végtelen mélységét, ami nagyon szép, de ha elszakad a kötél, semmiben nem fogsz tudni megkapaszkodni. Először akkor esett ez le, amikor Sandra Bullock elszakad az űrrepülőtől és pörögve elsodródik. És akkor eszébe jut az embernek, hogy ha nem jön valaki, aki kívülről beavatkozik, akkor ez akár örökké folytatódhat, mert se súrlódás se a gravitáció nem állítja meg, mint a Földön tenné.
Ez újra és újra előjön, ahogy a főszereplő egyik légbuborékból a másikba menekül. Mindeközben azt is el kell döntenie, akar-e egyáltalán élni.

Nemigen láttam még olyan űrfilmet, ami reálisan próbálta volna bemutatni a fenti körülményeket, és a lehető legkevésbé csapott át scifibe vagy teljes agyrémbe-mesébe. (az Űrcowboyok üdítő kivétel volt)
A Gravitáció ezt a részt teljes sikerrel veszi. Néhány apróságot kivéve egészen jól hozza a fenti körülményeket, nem gyártottak új űrállomásokat és még a Szojuz is úgy néz ki, ahogy tényleg kinéz.
Sandra Bullock nagyszerű, a világűr egyszerre lenyűgöző és félelmetes, a történet pedig egyszerű, de gondolkodásra késztet.
És nem tettem le róla, hogy felmegyek egyszer oda. (ahogy arról sem, hogy megérem a csillagközi utazás feltalálását, bár egyre sajnos egyre kisebb az esély)

Vihar van odakint

Október van és vihar. Hát, ő tudja.

Tegnap volt táborpályázateldöntős tanácsülés (tudom, hogy külön kellene írni, naés), és ez így hogy valamilyen szinten mindhárom pályázatban részem volt, mindegyikbe beletettem egy csomó ötletet (függetlenül attól, mennyi tükröződik ebből a végső pályázatokban) és hát jövőre csak egy nagytábor lesz, amiből az következik, hogy két pályázat veszít.
Beleláttam mindhárom szervezésbe, ismerem a pályázókat meg az elszántságukat, bármelyik megérdemelte volna azt, hogy nyerjen.
Akármennyire is "nyertünk", attól még nem volt jó érzés, mert egyszerre "vesztettünk" is. Furcsa ez így most.

Más
Megnéztem múlt héten a Gravitációt, erről majd bővebben írok, mert nagyon megérdemli (nagyon jó film szerintem).
Meg megnéztem a Gru2-t ami viszont nem jött be annyira, mint az első rész. Aranyos meg minden, de. De. Gru nem gonosz többé. Pont ez volt ebben a jó, pont emiatt éreztem lelki rokonságot vele. De most semmi elemi rosszindulat, semmi kis gonoszkodás. Hol van az ember aki ellopta a Holdat?
És nem, nem fogadom el, hogy ha az embernek gyereke van akkor hirtelen unalmas családapává kell válnia, és hátat fordítania a Sötét Erőknek. Tessék Addams Familyt nézni.

Megint más
Tegnap nagyon érdekes élményem volt, amikor valaki olyan kérdezett rá alapvető párkapcsolati elveimre, akinek ezt elég sokszor elmondtam és eléggé úgy gondoltam, hogy ismeri őket. (konkrétan azon lepődött meg, hogy úgy gondolom, attól, hogy együtt vagyok valakivel, még nem lesz a tulajdonom, nincs jogom megmondani mit csináljon és nyilvánosan féltékenykedni rá. Egy normális kapcsolat az én elképzelésem szerint két egyenrangú ember dolga, akik szabad akaratukból kapcsolják össze az életüket és ez a szabad akarat megmarad ezután is)

Tyereskova lakásszövetkezet, Ifjúság út 5.

Sajnos a fentit lefényképezni nem tudtam, mert a bácsi aki éppen füvet nyírt a ház előtt (4 emeletes panel) furán nézett volna.
Avagy itt vagyok Martfűn a konferencián.
Martfű egy olyan dolog, amiből nincs manapság túl sok Magyarországon - iparváros.
Itt van a Tisza cipő (vagy egy része legalábbis) meg egy másik cipőgyár, a Bunge növényolajgyártó gyár, a Heineken sörgyár (asszem a Staropramen magyar változatát is itt gyártják), ez utóbbi lehelete belengi az egész várost időnként.
Van ezenkívül szép régi lakótelep négyemeletes panelekkel (a bejegyzés címadó táblái is az egyik ilyen ház oldalán olvashatóak), és késő estig járó kézi ajtónyitású Ikarusz ami a munkásokat viszi éjszakai műszakba. (jó ez utóbbi csak részben igaz, csak a hátsó ajtó kézi és az éjszakai műszakot is betippeltem az este fél tízes indulásból)
Ezen kívül kellemes kertváros, ahol tetszőleges nagyságú  esti sétákat lehet tenni különösebb atrocitás nélkül - tegnap találkoztam fél9 és fél10 között két macskával, egy sünnel és két biciklistával (juteszembe szépen kiépített bicikliút van) egyik sem akart bántani. Ezen kívül van még itt a szálló közelében, kb két sarokra egy szép nagy tévétorony, ami a fehér törzsével és vörös jelzőfényeivel impozáns és kísérteties látványt nyújtott a csillagokkal a háttérben.
Persze nem ezzel kellett volna kezdenem, mert ez a tegnap esti roppantul kiadós vacsora után tapasztaltakat foglalta össze, hanem az ideúttal.

Konferencián vagyok, mivel két embernek fizeti az egyesület az ittlétet és a főnöknek nem volt jobb ötlete, hogy kit hozhatna. Idefelé részzt vettem egy tavaszi hadjárat emléktúrán, mert a főnök nem akart fizetős úton jönni, úgyhogy Vácról Veresegyház, Gödöllő, Isaszeg, Monor, Zsámbok, Abony érintésével jöttünk (tuti nem sorrendben írtam) és éppen csak kikerültük Tápióbicskét. Átjöttünk egy csomó kisebb-nagyobb teleülésen, és rájöttem, hogy a magyar községek félelmetesen egyformák. Egyik végükön egy - a lepusztultság valamely fázisában lévő, vagy nagyritkán még működő - TSZ telep, egyforma házak, nagyon hasonló stílusban modernizált falu/városközpontok (Veresegyház kivétel, ott mindennek tornya van) és hasonló kinézetű boltok és kocsmák. Ha a google street view-s játék részletesebb lenne és így dobna le valahova, bizony meg lenne lőve az ember, pontosan hol is van.
És nagyon könnyű volt útközben elképzelni, hogy festhettek ezek a falvak 30-50-70 éve, (ez az egyik kedvenc szórakozásom egyébként) mert mindenütt ott volt a régi idők nyoma - főleg ugye a szocialista időké (avagy lásd a címet újfent. Ez a Tyereskova nem a nemi szerveit szagolgató "művész" hanem az első női űrhajós).

Aztán ideértünk. A szálló ahova kerültünk teljesen modern, kényelmes és jó, egyetlen hátránya, hogy kétágyas szobák vannak, és bár majdnem egyedül vagyok egy kétágyasban, hirtelen mégis kaptam egy szobatársat. Egyébként egy dolgon kívül minden jó, kényelmes az ágy, jó a fürdő, jó a tévé meg a légkondi, sőt még az uszodába is bemehetnék (ha hoztam volna fürdőruhát és tudnék rendesen úszni), szvsz ideális egy hosszú hétvégére egy párnak például, legalábbis nagyon jól el tudnék képzelni egy ilyesmit. Azt nem tudom, hogy az egyesület mennyit fizet helyettünk, de amilyen kaját tegnap kaptunk, biztosan nem keveset (most megnéztem a szobák árát és tényleg nem). Már ebédre is jó nagy adagot kaptunk, vacsorára meg svédasztalos megoldás volt ahol már előételnek is libamájas kalácsot adtak. Úgy teleettem magam, hogy muszáj voltam elmenni a fentebb említett sétára, és ma nem is reggeliztem, mert még az sem fért volna belém. (amikor ezt mondtam a főnöknek, furán nézett, pedig ő sem evett keveset)
Mindenesetre legalább felderítettem a környéket, és találtam boltot, ami jó mert egyetlen hibája van a szállodának - ihatatlan a csapvíz - a boltos szerint egész Martfűn ilyen, és még ez a környéken a legjobb -, a többi meg mind igen drága. (arra viszont nem szóltak egy szót se amikor a boltban vett ice teámat betettem a minibár hűtőjébe)

Most mindenki elment pálinkafőzőt khm, nézni, én meg itt maradtam blogolni mert nem szeretem a pálinkát. Ellenben élvezem, hogy egyedül vagyok a szobában.

Nem tudok címet adni

Vajon mi tart egy nyelvvizsga bizonyítvány legyártásában 6-8 hétig? Sajnos nem jegyzeteltem tavaly, de mintha az angol nem tartott volna ilyen sokáig. Na mindegy. Azért egyszer csak kész lesz.
(vajon a diplomához elég ha igazolást mutatok be (amit elvileg már most ki tudnak állítani a nyelviskolában) vagy kell maga a szép színes bizonyítvány is? Mert ha arra is ennyit kell várni akkor betöltöm a harmincat mire megkapom a diplomámat)

Juteszembe, amikor mondtam a rokonoknak, hogy megvan a nyelvvizsga és meglesz a diploma, mondták, hogy jaj majd akkor csapunk nagy ünnepséget. Én meg néztem (szerencsére csak a telefonra), hogy miért is? Mert ilyen rettentő sokáig tartott egy nyoffadt diploma (meg +1 abszolutórium) megszerzése? Mert plusz három évig tartott amíg meglett mindkét nyelvvizsga? Sok szempontból nem vagyok túl igényes, de ez azért már nálam is a "jó, megvan, oké, tegyük be a helyére és felejtsük el az egészet" kategória.

De nem is erről akartam írni, hanem hogy megnéztem a Z világháborút, és tetszett, egésze jó kis pörgős akciófilmet csináltak belőle, vállalhatóan reális zombikórral, bár mérsékelten reális hadsereggel (könyörgöm, zombik ellen nem, ismétlem nem kell betartani a genfi egyezményt. És ha nagy tömegben jön az ellen, akkor ne kis pontlövésekkel szórakozz, hanem kapd elő a sörétes géppisztolyt/puskát (van ilyen) meg a lángszórót, gépágyút, repeszgránátot... Annyi szép fegyvert kitaláltak már az emberek egymás kiirtására, nem kell pont a géppuskákkal szórakozni - nyilván ez csak a hadseregre vonatkozik, ha csak kis átlagember vagy, azzal lősz amid van) és olyan izraeliekkel akik a szentföldön - a középkori várépítészet egyik legfrekventáltabb helyén - elfelejtették, mik a várépítés alapjai.

Meg arról, hogy holnap irány a szakmai konferencia, ami nos, érdekes lesz. Apám azt mondta, szedjek fel egy fiatal szakmabeli lányt, és akkor jó lesz, éppen csak nem lesznek ott ilyenek, csupa vezető meg gazdasági vezető van meghívva... (nameg amúgyis, pont olyan vagyok aki csak úgy szedi fel a csajokat, mint tudjuk)