2012. október 30., kedd

Hat év



Hat év. 2006-ban kezdődött egy nyári táborban – pontosabban A nyári táborban. Akkor egy éjszakai őrség során egy lány úgy döntött, hogy pont én kellek neki, én meg úgy éreztem, csak ő kell nekem. Azóta sok idő telt el, az élet várt és nem várt fordulatai jöttek, egyetem, munka, edzés, betegség és gyógyulás. Nagyon sok nagyon szép napot töltöttünk együtt, sok helyen jártunk együtt és sok mindent láttunk együtt. Szerveztünk közösen tábort és sok minden mást is, kirándultunk, moziztunk. Lett egy közös kutyánk, egy többé-kevésbé közös lakásunk, közös életünk.
Voltak persze hullámvölgyek is. Melyik kapcsolatban nincsenek? Követtünk el hibákat. Ki nem követ el?
Számtalan helyet meg tudnék jelölni, hogy „igen, itt rontottam el” vagy inkább „igen, itt is elrontottam” és jöhetne a „ha így tettem volna, akkor most ez lenne?” de a „mi lett volna ha” kérdés ebben az esetben haszontalan. A dolgok megtörténtek. A jók is, rosszak is. Meg lehet őket ítélni jól is, rosszul is. De ettől még nem változik semmi.
Ami történt, megtörtént. A hetedik év változást hozott.
Elég furcsán, habár nem teljesen váratlanul, de meglehetősen hirtelen.
Amikor tegnap levelet írtam neki, aztán a postán föladtam, még nem sejtettem semmit. Persze az utóbbi napokban furán viselkedett, de hát adtam rá okot, én is csinálhattam volna másként. Amikor tegnap leültem a skype elé, meg sem fordult a fejemben, hogy azt fogja mondani, amit.
De azt mondta.
A hat év véget ért. A fények megfakultak.

6 megjegyzés:

  1. Nagyon sajnálom, Koma!
    Hibákat mindenki követ el, sok hibám a mai napig kísért, de ahogy én is, hiszem, hogy ezeket a fényeket te újra tisztára tudtad volna csiszolni.
    De szerencsére látom a szavaidból, hogy mindentől függetlenül nem törtél meg és keménye haladsz tovább! Helyes!
    Let's Rock!
    Peredh

    VálaszTörlés
  2. Nem lesz könnyű az elkövetkezendő pár hónap. Ha kell egy cimbi, aki kvázi "idegen", és büntetlenül elmondhatsz neki bármit, BÁRMIT, akkor szólj.

    VálaszTörlés
  3. A változás az élet, mint körforgás lényege, változás nélkül rohadtul nem forogna semmi :D néha olyan aprók a változások, hogy észre sem vesszük, néha pedig drasztikusak (pont azért, hogy észrevegyük).

    Szóval a helyzet az, hogy bezárult néhány ajtó azért, hogy kinyílhasson egy rakat másik ajtó mindkettőtök számára - használjátok ki! Remélem mindketten belekezdetek egy rakás új dologba, mert az vicces.

    Próbálok nem közhelyeket durrogtatni, ez nem hiszem, hogy teljesen sikerül - mindenesetre az egy dolog, hogy a szakítás szar dolog, és annál szarabb, minél hosszabb volt a kapcsolat, egy teljesen más dolog pedig az, hogy ki mit kezd magával utána.

    Life goes on :)

    Gery

    VálaszTörlés
  4. Mar elmondtam.... Barmikor szolj....

    VálaszTörlés
  5. mielőtt nagyon belemerülnél az önsajnálatba felhívnám a figyelmedet arra a régi nagy igazságra, miszerint mindenhez két ember kell. a működő és a működésképtelen kapcsolathoz is.

    Zárd le amit le kell, sirasd el, ha az jót tesz a lelkednek, de aztán húzd ki magad!

    *ölel*

    VálaszTörlés