Aludni

Az elmúlt másfél hétben lassan rekordot dönt a kialvatlanságom. Múlt héten a random wannabe bérlők, meg a csodálatos villanyóra leolvasó aki a leglehetetlenebb időpontokban hívott fel és akart jönni ellenőrizni. Végül tegnap negyed nyolckor tényleg megjelent és megcsinálta.
Úgyhogy fáradt vagyok, nyűgös vagyok, és ma reggel azt álmodtam a vonaton, hogy úgy elaludtam, hogy a szerelvényt elindították másfelé (asszem Szobra, megállás nélkül). Felébredtem, konstatáltam, hogy nem így van, visszaaludtam, és arra ébredtem, hogy Vácon rázzák a vállamat.
Ha nem rázták volna, lehet, hogy tényleg úgy járok, ahogy álmomban.

Tegnap este megnéztem az Őrzők legendája c. animációs filmet, amit valamiért Zack Snyder rendezett (300, Watchmen). A sztori kb. Star Wars/Eragon baglyokkal, nem rossz, de erősen felejthető. A karakterek súlytalanok, a fordulatok szintén. A problémák rekordgyorsasággal megoldódnak. És hiába repkednek lassítva a lángoló háttér előtt, animációs filmben nem üt akkorát, mint élőszereplősben. Egyetlen pozitívuma, hogy a Dead Can Dance (is) csinálta a zenéjét.

És még mindig nem írtam az Iron Skyról, pedig bőven megérdemelné, ej. De az hosszú lesz, mert annyira telibe kapta Amerika világhoz való hozzáállását, hogy arról hosszabban kell értekezni.

Más.
Lett albérlőm, egy kissé fura srác, igazából erős túlzás lenne azt mondani, hogy beköltözött, mert se a fürdőben felajánlott polcokat, se a konyhaszekrény-részét nem használta fel. (a hűtőt is alig).
De remélem nem lesz vele gáz.