Tegnap voltunk augusztus 20-i tüzijátékot nézni, nem volt rossz, de sokkal jobb is lehetett volna, ha a meglehetősen sok alacsonyra lőtt rakétát egy magas helyről lövik fel, például hídról, netán a Gellérthegyről. Kb. 90%-al több ember látta volna.
Ezen kívül vasárnap óta fáj a térdem. Nem tudom miért és hogyan, így érzésre egy ideg van becsípódve és gyakorlatilag nem tudom behajlítani (behajlításból kinyújtani még annyira sem) mert piszkosul fáj. Egy lépcsőn nem tudok rendesen lemenni, se gyorsan felállni egy székből. Kungfuzni, futni, biciklizni meg végképp. (pedig a testem összes többi része mindezeket nagyon szeretné...)
Ma reggel meg első meglepetésként egy lódarázs fogadott a konyhában. Némi harc után chemotox meg egy pohár segítségével végeztem vele. (az eredeti ötlet az volt, hogy beterelem a pohárba és kiteszem az ablakon, de ebben nem volt partner)
Második meglepetésként Vácon összefutottam egy kedves, ápolt, tiszta tekintetű roma fiatalemberrel, aki mint kiderült, Jehova tanúja. Nagyon kevés alkalom volt eddig, amikor egyáltalán nem féltem egy cigány szemébe nézni, ez egy ilyen volt. Ha a Jehovák ilyen hatással vannak a kisebbségre, komolyan támogatni fogom őket.
A reggel még nem ért véget, várom a következő meglepetést. (bár nem leszek szomorú, ha elmarad)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése