Ősz. Meg Sherlock.

Döglött legyek hevernek szerteszét

Reggel esett, most nap süt, fúj a szél

Az ég tiszta, de kékje már megkopott,

Itt az ősz, és a tél is jön legott.

Szóval olyan szép idő van, hogy megihletett. (sajnos ezzel egyidőben tehetség nem jelentkezett, úgyhogy a versikémet aligha adják ki az „Ősz legszebb versei” antológiában)

Itt van az ősz, teljes valójában, hullanak a levelek, meg minden és… és a word helyesírás-ellenőrzője nem ismeri a „hullanak” szót.

Meg – talán az ősztől függetlenül, talán nem – olyan szakítási hullám tapasztalható az ismerőseim (az MTT-ben, a poszt-MTTsek meg az edzőtársaim) körében, amire eddig még nemigen volt példa. Az utóbbi egy hétben ha jól számolom – és nem is biztos, hogy mindenről tudok – öt pár ment szét a fent említett csoportokban. Méghozzá jórészt olyanok, amiket eddig tartósnak hittem (de legalábbis régóta tartottak).

Ez akkora mennyiség, hogy már akár mágikus magyarázatot is elfogadok, mert véletlennek kicsit sok.

És most, hogy döbbenetemet kifejeztem, teljesen más téma.

Megnéztem a Sherlock sorozat első évadát, (igen, jó minőségben, igen, angolul, mielőtt megkérdezitek)

Én bevallom őszintén, alapvetően nem szeretem Sherlock Holmest.

Az eredeti Conan Doyle féle verzió újat hozott a helyszínelői eszközök használatában, a nyomok fontosságának kihangsúlyozásában, de a rejtélyek egyszerűek és könnyen kitalálhatóak, mi több, időnként zavaróan erőltetettek (nem szeretem a „csak egy helyen növő titkos trópusi növényből kivonható kimutathatatlan méreg” meg a „csak egy helyen használnak ilyen kőbaltát, az undu-bundu törzsben amit csak a Nyomozó ismer, meg persze a gyilkos”). A környezettel és a karakterekkel nincs nagy probléma, sőt, időnként kifejezetten élvezetesek, de Holmes zsenialitása kérdőjeles, a módszerei meg mára divatjamúltak.

A nyomokra ott van a teljes CSI csapat, sokan vannak, profik és akkora apparátusuk van, hogy még. (és ilyen, ha nem is annyira csili-vili mint a sorozatban,és esetleg nem három másodperc alatt van meg minden vizsgálat, azért minden rendőrségen előfordul).

De általában a rejtély ott kezdődik, ahol a CSI csapat kudarcot vall, vagy legalábbis a munkája lelassul.

Ilyen regényt is lehet írni, ilyen sztorikat írta Agatha Christie, de E. A. Poe is. És az ilyen sztorikat szeretem jobban. Mert nem az a fontos bennük hogy a gyilkos eléggé elmosta-e a kést, hanem, hogy miért ő és hogyan, ha a haragosának ujjlenyomatai vannak rajta… (másrészről Christie-nél nem szuperritka trópusi méreggel gyilkolnak, hanem kifejezetten olyasmikkel amik bárhol előfordulnak, ami mégiscsak valószerűbbé teszi a dolgot)

Namost a Sherlock sorozat nem szakít a fenti Doyle-féle sztorikkal, szépen át is emeli a hibáikat, sőt, ha úgy nézzük, ezek a hibák némileg súlyosabbak is, hiszen a helyszínelők már biztosan léteznek és működnek, akármilyen ügyes is Sherlock, azért egymagában az egész csapatot (ahol mindenki szakértője egy részfeladatnak) aligha tudja pótolni.

A gyors gondolkodása meg kb. húsz perc lemaradásban van az enyémhez képest, pedig nekem aztán végképp nincs nyomozói agyam. Kicsit ezen csavarhattak volna a készítők, de hát nem tették. Ahogy a 21. században már erősen csikorogva (de a 19. században még gond nélkül) működő módszereket és karaktereket sem újították meg eléggé.

(érdekes, hogy a másik, kb. egyidejű és szintén angol próbálkozás, a Guy Ritchie féle mozifilm ezt úgy oldotta meg, hogy akciófilmet csinált a sztoriból, és eléggé lazán kezelte az eredeti történeteket. Így elég sodró lendületű tudott lenni, hogy ne sejtsük a következő fordulatot – na meg persze bőven él a „szereplő megteszi de a nézőknek juszt se mutatom meg” eszközzel)

Nekem pl. Moriarty eléggé súlytalan egyelőre. A színész zseniális, sokkal jobb, mint a mozifilmbeli Moriarty (pedig az egy rettentő hálás szerep, igazán választhattak volna rá valaki jobbat) de a funkciója jelenleg nem tisztázott, az meg főleg, hogy miért van annyira kiakadva Sherlockra. Ha nem kezdte volna piszkálni, akkor az szinte azt se tudná, hogy létezik. (a mozifilmben ugye éppen világháborút akar kirobbantani, és ebbe piszkál bele Sherlock, érthető, hogy ez egy idő után eléggé zavaró)

Amiért mégis működik a sorozat, (most, hogy minden rosszat leírtam) az a karakterek megjelenítése. Watson nagyon jó, Sherlock szintén jó, Moriarty zseniális és a mellékszereplők is remekelnek. (azért ahhoz nem kis hozzáértés kell, hogy egy áldozatot két mondattal és egy szobával úgy mutassanak be, hogy az ember szinte lássa maga előtt az életét és ezzel együtt sajnálni is kezdje.)

Jók a helyszínek is, meg a zene is, látszik, hogy komolyan vették, odafigyeltek. (ahogy egyébként az angol sorozatoknál ez legtöbbször megszokhattuk. Hibátlan vagy szinte hibátlan korabeli (és mielőtt… a jelenkori is korabelinek számít, ezt élőnek bemutatni nem könnyű, akármennyire is egyszerűnek tűnik. Ha nem hiszitek, nézzetek meg egy random magyar sorozatot) környezet és tökéletesen eltalált karakterek… lássuk csak, Csengetett Mylord, Poirot, Büszkeség és Balítélet, csak néhány példa. De említhetnénk az Angyalt vagy a Minden lében két kanál-t is)

Nemsokára megnézem a második évadot, meglátjuk az milyen lesz.

 Ajánlott olvasmánynak feladom S. Leacock A rejtély titka c. művéből a "Hogyan írjunk detektívregényt" című írást. Tanulságos. 

És ha nem felejtem el, rákeresen Watson blogjára meg Sherlock honlapjára, mert a filmesek megcsinálták ezeket is (hiába angolok, múzeumot csináltak a Baker Streeten valakinek aki sosem lakott ott... Sőt, nem is létezett)

Prometheus

Kaptam levelet a jútúbtól, hogy kereshetek pénzt a videóimmal, ha mindenről igazolni tudom, hogy az enyém, vagy írásos engedélyem van a használatához. Hát aha. Nem.
Pedig az egyik Tűz és Jég dalás videómat már jó sokan megnézték, (és már annyiszor kommentelték alá, hogy "szar a zene", hogy kezdik felülmúlni Alew 2009es "szar a keretjáték" szövegét) és biztos lehetnék énis jútúb milliomos. Vagy nem.

Tegnap megnéztem a Prometheust, ami ugya a "Nem az Alien (ungárusul: Nyilcadik utas: a halál) előzményfilmje, csak ugyanott játszódik kicsit korábban" film. Rendezője Ridley Scott, akit ugye sokan jól ismerünk, mert olyan apróságokat rendezett a fent említetteken kívül, mint a Gladiátor, a Mennyei Királyság, vagy a Szárnyas Fejvadász (na azt már mióta meg akarom nézni rendesen, mert eddig csak egyszer láttam, egy kis feketefehér videoton tévén, jó régen).
Alapvetően nincs bajom Scott-al, mert jók az ötletei, szépek a képei, bár kicsit mindig is idegennek éreztem magam a filmjeit nézve (egy Spielbergbe például bevonódik az ember. Egy Scottba - még a nyálasság határait feszegető Gladiátort is beleértve - nem) és rettentően idegesített a harcoknál alkalmazott szaggatott fényképezési technikája.
Namost, mindezzel együtt úgy tűnik, hogy kicsit kezdi elveszteni az erejét. A Mennyei Királyság sem volt az az átütő film (bár a témaválasztás nagyon jó, és a rendezői változat nagyon sokat hozzáad) a Prometheus meg hát...
Nagyon erős volt a marketingje, csöpögtek az infók, egy-egy kép jelent meg, semmi nem derült ki az előzetesből (azon kívül persze, hogy nagy robbanás, meg űrhajók meg sikoltozva menekülés, de ez egy Alien filmnél azért előforul) és emellé jöttek az infók, hogy "nem Alien film lesz, hanem elgondolkodtatós scifi". Namost én féligmeddig Asimovon és főleg Lemen nőttem fel (Lem-et jobban szeretem, ő ugyanis nem akarta végül az összes kitalált ötletét belepasszírozni egyetlen univerzumába, és sosem szánt olyan béna véget az emberiségnek, mint Asimov az Alapítvány Peremén-ben) meg nagyon sok Galaktikán, úgyhogy az elgondolkodtatós scifivel (meg amúgy egyáltalán a scifivel is) engem meg lehet venni kilóra.
De egy gondolkodós scifitől elvárom, hogy a szereplők legalább minimális intelligenciával rendelkezzenek, és lehetőleg ne hemzsegjen belső ellentmondásoktól.

Adva van egy kutatóhajó, ami elmegy, hogy felkutassa az emberiség Teremtőit, amik a várakozás szerint földönkívüliek.
El is jutnak egy közelebbről nem tisztázott bolygóra, ahol találnak egy idegen űrhajót. Eddig minden jó, a terv bejött, meg minden. De.
Nézzük meg, kikből is áll az expedíció.
Adva van két régész (ők találták meg a "hova kell menni" koordinátákat), egy biológus, egy geológus, egy diktátornő (állítólag az expedíció vezetője, de úgy viselkedik mint egy túl nagy jogkörrel felruházott ruhatáros), a hajó legénysége (a régészeken kívül kb nekik vannak emberi vonásaik) meg egyéb, nem tisztázott funkciójú emberek, akik épp az imént tették le az "azért kerültem a filmbe, hogy legyen kinek meghalni" táblát a nyakukból.
Én például erősen hiányoltam egy rakat mérnököt meg programozót meg akármit, ami fel tudja mérni az idegen civilizációt meg technológiát, ami már az ember ébredése előtt fejlettebb volt, mint a film jelenében az emberé.
Nameg az android, aki szokás szerint egy szemét dög, naná. (viszont egyet kell értenem azokkal a kritikákkal, amik az androidot játszó Michael Fassbendert messze fölé helyezik a komplett stábnak. Az a fickó a filmben tényleg nem ember. Félelmetes)
A hajó leszáll egy ismeretlen földönkívüli épület előtt, itt a lehetőség, hogy végre megtudjuk, hogy nem vagyunk egyedül ebben a nyoffadt univerzumban, kik voltak a teremtőink és miért, és egyáltalán kik ezek, na.
Hogy reagál a hajó legénységének 90%-a?
Halál izgatott, hogy basszus, az emberiség egyik legfontosabb eseményének a részese lehet? Életében ekkora dologra lehetőség soha többé, meg minden?
Fenét. A két régészen kívül mintha foghúzásra mennének. Amikor behatolnak az épületbe, és szembesülnek a lények maradványaival, a geológus közli, hogy ő a köveket szereti és hazamegy. WTF???
És innen kezdődik a "már megint olyan emberek akik egy horrort se láttak és elvesztették a józan eszüket is" rész, például:
-ahogy közlik, hogy az idegen hajóban/épületben jó a levegő és minden csöpög a nedvességtől, mindenki leveszi a sisakját (mert fertőzésről sose hallottak még...),
- az összes dolgot kézzel tapizzák össze (néhány világító feltérképező szondán kívül _semmilyen_ műszer nincs náluk. Milyen tudósok ezek, meg egyáltalán...) 
- amikor sikeresen életre keltik a földönkívüli proto-alien izéket, a biológus (!!!) első ötlete, hogy megsimogassa az amúgy meglehetősen visszataszító kígyólényt.
Persze innentől kiszámítható a sztori, a proto-nyolcadik utasok teszik a dolgukat, meglehetősen undorítóak, gyilkolják a legénységet, amelyik továbbra sem hajlandó logikusan gondolkodni, az android megtalálja az irányítóközpontot és egy hibernációs kamrát amiben kétezer év után is él az egyik Tervező, és odaviszi az egész expedíciót pénzelő ősöreg Weylandet, aki annak ellenére, hogy eddigre kiderül, az egész kóceráj egy a katonai labor volt, ahol biológiai fegyvert fejlesztettek a Föld ellen, de eltolták és mind meghaltak, szóval mindennek ellenére a halál ellenszerét akarja kiszedni a kétezer éve hibárnált egyetlen túlélőből.
A végére az andorid fején és az egyik régészen kívül mind meghalnak, ők ketten meg a félig összetört földönkívüli hajóval elindulnak, hogy megkeressék a Tervezőket (esetleg egy "vissza a feladónak" címkével odategyék eléjük az egész proto-alien masszát). Nem mellesleg megszületik az első - már majdnem a régi filmből ismertre hajazó - Alien.

Namost a film tényleg nagyon látványos. De ha nyolcvan év múlva tényleg ez lesz az emberekből (értsd, annyire totál hülyék lesznek), akkor talán jobban jártunk volna, ha nem fuccsol be a kísérlet és kétezer évvel ezelőtt megérkezik a rakomány űrkukac. 

Eső

Végre esik az eső, nem is tudom, mikor esett utoljára rendesen. Nagyon kell ez most a földnek, na meg nekem is.

Ma reggel újfent Estelwennel jöttem, mivel annyit késett a vonatom, hogy arra szállt fel.

Éppen lent ülök a titkárnő helyén, mivel ő szabadságot vett ki, de ügyelnie valakinek mindig kell. (bár jelenleg szvsz a főnök is bőven elég lenne, mert ma nincs kutatás, de ez lett a döntés) Nem olyan rossz, de így el vagyok vágva a kekszemtől. Ja meg innen mosdóba sem lehet menni.

Tegnap este megnéztem a 8mm című filmet Nicolas Cage-el, jó film, bár a vége kicsit izé.

Aludni

Az elmúlt másfél hétben lassan rekordot dönt a kialvatlanságom. Múlt héten a random wannabe bérlők, meg a csodálatos villanyóra leolvasó aki a leglehetetlenebb időpontokban hívott fel és akart jönni ellenőrizni. Végül tegnap negyed nyolckor tényleg megjelent és megcsinálta.
Úgyhogy fáradt vagyok, nyűgös vagyok, és ma reggel azt álmodtam a vonaton, hogy úgy elaludtam, hogy a szerelvényt elindították másfelé (asszem Szobra, megállás nélkül). Felébredtem, konstatáltam, hogy nem így van, visszaaludtam, és arra ébredtem, hogy Vácon rázzák a vállamat.
Ha nem rázták volna, lehet, hogy tényleg úgy járok, ahogy álmomban.

Tegnap este megnéztem az Őrzők legendája c. animációs filmet, amit valamiért Zack Snyder rendezett (300, Watchmen). A sztori kb. Star Wars/Eragon baglyokkal, nem rossz, de erősen felejthető. A karakterek súlytalanok, a fordulatok szintén. A problémák rekordgyorsasággal megoldódnak. És hiába repkednek lassítva a lángoló háttér előtt, animációs filmben nem üt akkorát, mint élőszereplősben. Egyetlen pozitívuma, hogy a Dead Can Dance (is) csinálta a zenéjét.

És még mindig nem írtam az Iron Skyról, pedig bőven megérdemelné, ej. De az hosszú lesz, mert annyira telibe kapta Amerika világhoz való hozzáállását, hogy arról hosszabban kell értekezni.

Más.
Lett albérlőm, egy kissé fura srác, igazából erős túlzás lenne azt mondani, hogy beköltözött, mert se a fürdőben felajánlott polcokat, se a konyhaszekrény-részét nem használta fel. (a hűtőt is alig).
De remélem nem lesz vele gáz. 

Megint kedd van

Bár annyira nem meglepő, hogy kedd van, általában hétfő után ez következik. (azért nem írom, hogy mindig, mert pl. a Gergely-naptár kiigazításakor nem tudom, hogy milyen napról milyenre ugrottak)

Tegnap volt edzés, megint kevesen voltunk, ami rossz. Nem akar valaki kungfuzni? Egész jó hely, egész jó csapat.

Ezen kívül fűj a fejem és fáradt vagyok, pedig többet aludtam, mint máskor, mert most elaludtam reggel. Lehet, hogy ez a baj.

Ilyenkor mindig szeretnék filmekről írni, egész sok filmet néztem meg mostanság, a L'ecsót (ami nem rossz, de láttam már jobbat is), a Megaagyat (ami aranyos és magamra ismertem benne, de azért eléggé felejthető), a Felettünk a Földet, ami szép, elgondolkodtató, de teljesen kiszámítható, meg még nem is tudom.
Nem írtam még az Iron Sky-ról meg a harmadik Batmanről, de egyszer csak fogok már, de még sose éreztem elég összeszedettnek magamat hozzá. (pedig mindkettő megérdemli, főleg az Iron sky).

Ikszfaktor

Ma elindult az X-faktor, úgyhogy mindjárt nézem is, bizonyára éppen olyan érdekes és épületes szórakozás lesz, mint tavaly (az iróniát meg az i-nél, ofkorsz).

A skype szerint "az ismerőseid nem voltak túl aktívak mostanában". Mégis mi köze van hozzá?

Jelenleg még mindig lakóra várok, már sokadszor van majdnem lakóm, (ez olyan mint a lottó, mindig majdnem megnyerem az ötöst, csak pont más számokat húznak ki) most éppen van időm holnapig kitakarítani (már a lakás többi részét. A "szoba" teljesen rendben van napok óta.)